Átvészeltük az éjszakát részegek Karaokéját hallgatva a z öblön túli üdülőközpontból. Csakazért is valamelyest felfrissültünk reggelre és viszonlyag korán elindultunk a városba hogy a megbeszélt időre Britannia kicsi Tallini szegletéhez érjünk hogy elképesztő öszzeget ránkhúzhassanak csupán azért hogy átkompozhassunk a Balti tengeren. Szerencsére megtaláltuk az egyetlen Tallini parkoló anomáliát. Ingyen parkolhattunk egész napa belvárostól mintegy köpetnyire, a britt követségtől alig 100 méterre. Természetesen Ernest elaludt a kocsiban, így én kint maradtam vele. Megfigyeltem hogy eme valószerűtlen ingyen parkolót elsősorban a követség dolgozói s nyári vándor koldusok hasznáják franciaországból. Fura párosítás.
Mindenesetre boldogan hagytuk az autót a napra az ingyenparkolóba hogy a napot Tallin varázslatos belvárosáb töltsük.
Bár hamar rájöttem, szépnek szép de... nem vagyok egy nagy városi ember többé, arról nem is beszélve hogy ha sok a túrista, az különösen kényelmetlen. Ráadásul egy belváros nem éppen segitőkész ha arról van szó hogy az ember lehetőleg minnél többet megőrizzen soványodó pénztárcája tartalmából. Persze azért szép napunk volt. Tallinn szép hely, nagyon északi, kicsit középeurópai is, és itt már szinte keresni kell hogy a szovjet kor lenyomatait észrevegye az ember. Észországból persze mást nem láttunk, de itt, minth soha nem is lett volna az az idő.
Nyugodtan, tudvo hogy a britt bürokrácia csendesen darálja ügyünk előre nyugodt szívvel indultunk vissza vacak, zsúfolt, és zajos kempingünkbe.
We got through the night listening to karaoke, drunks’ singing from the holiday resort across the bay. But we were revitalised never the less and shortly after breakfast drove into town to reach the piece of Britain that was going to take an incredible amount of money from us so that we can ferry across the Baltic. Luckily we found the parking anomaly in Tallinn, the single plot of land where one could park free of charge (about 100m from the Embassy). Ernest of course fell asleep in the car so waiting on Jen and Lili I figured out that this parking anomaly is used primarily by stuff at the embassy and travelling baggers from France. An odd combination. But anyways we were pleased to leave the car there for the day and had to the magic city of the Baltic coast.
Pretty as it may I quickly realised that it isn’t that magic. I am not a person for city breaks you know, especially when you are on a shoestring budget, cities can become a bit of a strain on one’s resources. But I think all in all we have had a nice day. Certainly a pleasant place to be wondering around.
Knowing that the bureaucratic machinery of the UK has been set into motion we left the town in content exhaustion heading for our overcrowded, smelly and noisy campsite to enjoy another pleasant evening and night…
No comments:
Post a Comment